Melyiket válasszam?­

Ha a szekvenciális, azaz hengerenkénti injektoros gázrendszer működésére kíváncsi, akkor görgesse kicsit lejjebb ezt a lapot, vagy egy rövid leírást itt talál az AC STAG rendszer bemutatásánál.

 

Gyakran felvetődik a kérdés, hogy valójában miben különböznek az általunk forgalmazott hengerenkénti injektoros rendszerek, miért is van különbség az árban. Nos, a második kérdésre egyszerű választ tudunk adni, mert az árkülönbség csak az alkatrészek beszerzési árából ered. Mivel mindegyiket közvetlenül a gyártótól vásároljuk. Ezért csak az ő eladási áruk határozza meg a beszerelés árát, nem pedig valamelyik magyarországi forgalmazó ára, vagy hogy egy terméket hogyan próbálnak pozicionálni ezek a forgalmazók. Arra is van példa ugyanis, hogy egy jó minőségű terméket megpróbálnak még jobbnak eladni, és a piacon a legjobbnak állítanak be.

 

A legnagyobb, és legkézzelfoghatóbb különbség az, hogy a beszerelés és beállítás után mennyire megbízható az adott rendszer működése, mennyire tapasztalhatóak kisebb-nagyobb javításra szoruló hibák. Nagy felelőssége van a szerelőnek is; az ő típusismerete –gondoljunk akár a gázrendszerre, vagy az autóra- szakmai hozzáértése elengedhetetlen.

 

A rendszerekkel kapcsolatban tapasztalatunk az, hogy a legtöbb autót az összessel jól át lehet alakítani, megfelelő szakértelem esetén. Vannak viszont olyan esetek, amikor kifejezett ajánlás az, hogy az AC STAG-ot szereljük az autóba. 

 

Az adott rendszerek egyes alkatrészei között is vannak minőségi különbségek. Az AC STAG esetében például több éves tapasztalatunk van már és kijelenthetjük: a fő alkatrészek, mint a reduktor, injektorok, vagy ECU, mind kiváló minőségű, megbízható alkatrészek. AC termékei  jó minőségűek: a lengyel gyártó ugyanis az elektronikára specializálódott, így az ECU-kat fejleszti, a többi alkatrészt pedig megveszi az erre specializálódott minőségi gyártóktól. Az ECU-k fejlesztésében pedig az egyik legdinamikusabb vállalkozás. Így az AC kitjeiben is találkozhatunk Rail, Valtek, Tomasetto gyárak termékeivel, de az Atiker reduktorai is illeszthetőek hozzá. Az AC az olcsóbb kategóriában ezzel szerintünk megalkotta a legjobb terméket.

 

A rendszerek karbantartása körülbelül azonos. Mindegyik rendszernél futásteljesítményhez kötött a szűrők cseréje, de viszonylag kis különbségek vannak a szűrők árai, és az előírt csereintervallumok között. Az alkatrészek elhasználódásával a legtöbb autós nem is találkozik, de érdekes lehet, hogy egy Tomasetto reduktor az itthoni gázzal kb. 200.000 km-t gondtalanul elmegy.50 A javítókészletek a minőségi alkatrészekhez viszont mindig rendelkezésre állnak (Tomasetto, AC).

 

Összességében azt kérjük Öntől, kérje ki véleményünket, az Ön autójához melyik rendszert ajánljuk.

 

Nézze meg, hogy is néz ki AC STAG 300 Plus rendszer.

 

A szekvenciális autógáz rendszerek működése

 

A negyedik generációs rendszereknél a légnemű gáz bejuttatása a szívószelepek közelében történik gyorsműködésű elektromágnesek (gázinjektorok) segítségével, a harmadik generációs adagoló sínekkel szemben ezek karakterisztikája lineáris, mint a benzinbefecskendezőké, a késleltetésük mindössze néhány tized másodperc a benzininjektorokhoz képest. A valós impedanciájuk 1 Ohmtól- 4 Ohmig terjed, általában a kisebb elle­nállásúak gyorsabbak, viszont nagyobb áramot vesznek fel, miáltal a vezérlő gázkomputer végfokát jobban terhelik. Általában a régebbi gyártmányok (EURO2 és EURO3) számára elegendő a lassúbb változatokat beépíteni, melyek olcsóbbak is, míg az EURO4-es motoroknál már az újabb fejlesztésű és gyorsabb rendszereket kell választani.

 

Elektronikus vezérlésű rendszerek, melyek elektromos szikragyújtású motoroknál a megfelelő keveréket állítják elő egyetlen, avagy két lambda-szondával rendelkező motoroknál. Az üzemanyag propán-bután gáz vagy metán gáz /földgáz / lehet, különbség csak a reduktorig van, mivel a metán esetében itt jóval nagyobb nyomás uralkodik. A gázkomputer paralel működik a benzinkomputerrel, annak jeleit átveszi és korrigálja megfelelő módon a gázműködést vezérlő gázkomputer. A gázkomputer a következő jeleket kapja, aminek alapján a vezérlőjeleket előállítja.

 

  • benzininjektorok nyitási ideje ­
  • motorfordulat /RPM/
  • oxigén szenzor(ok) kimeneti jele /Lambda-szonda/
  • gázhőmérséklet a reduktorban
  • gáznyomás a légnemű szűrő után
  • az üzemválasztó kapcsoló helyzete az utastérben /benzin üzem vagy benzin-gáz üzem/

 

A gázkomputer a következőket végzi:

 

  • vezérli a gázbefecskendezők nyitási/zárási idejét
  • nyitja és zárja a gázszelepet
  • be- és kikapcsolja a benzin injektorok emulátorait /a megfelelő lezárást biztosítják gáz üzemben a benzinkomputer kimenetén, hogy úgy érezze, mintha benzinüzem lenne/
  • megjelenítések az utastérben lévő kijelzésekhez

 

 

Az ábrán található elnevezések magyar megfelelői:

 

  • motor
  • oxigén szenzor/lambda szonda/
  • pillangószelep
  • gáz reduktor/elpárologtató
  • differenciálnyomás érzékelő
  • központi egység /átkapcsolás/
  • gáztartályszint érzékelő
  • gázfázisú szűrő és elosztó
  • gáz injektorok
  • katalizátor
  • vezeték a gáz injektoroktól a szívótorokba
  • benzin injektorok
    EG1 és EG2 gázszelepek
    P benzin szivattyú

 

A legfontosabb vezérlési mennyiség a gázinjektorok nyitási ideje, melyek az ábrán 10 számmal vannak jelölve, ezek a beömlő gázmennyiséget szabályozzák ezáltal, ami a szívószelepen keresztül az égéstérbe kerül. A gáz injektort a szívószelephez a lehető legközelebb kell elhelyezni, a lehető legrövidebb hozzávezető gumicsövezéssel. /12/ A nyitási idő a benzin komputertől átvett értékeken alapul korrigálva azokat a megfelelő algoritmusok alapján, hogy a végbemenő égés a legtökéletesebb legyen. A befecskendezett gáz nyomása a reduktor/kipárologtatón találhatón található állítócsavarral változtatható a megfelelő értékre. A gázkomputerben un. injektor emulátorok találhatók, melyek arra szolgálnak, hogy a gázüzem során szükséges benzin injektorok lekapcsolásakor a benzin komputer úgy érzékelje, hogy minden a megszokott rendben zajlik, azaz a benzin komputert „be kell csapni” emulációval. Ez a gyakorlatban főleg az amerikai gyártású motoroknál okoz gondot, mivel itt a benzin injektorok impedanciája nagyon kicsi.

 

Az átkapcsolás benzin üzemanyagról gázra automatikusan történik, miután az utastérben elhelyezett központi egységen /7/ lévő kapcsolót benzin üzemről vegyes üzemre. Ameddig a beállított feltételek nem teljesülnek, addig a zöld LED villog, és miután a beállított paraméterek teljesülnek (gáznyomás, reduktor hőmérséklet, stb.), a megfelelő fordulatszám elérésekor a berendezés átvált automatikusan gázüzemre, amit a zöld LED folyamatos világítással jelez vissza. Ez a benzin szelep lezárásával és a EG1 és az EG2 szelepek nyitásával történik. A gázmennyiség szabályozása a gázbefecskendezőkben /10/ található elektromágnesek nyitási idejének változtatásával történik, amit természetesen a gáz ECU végez.